Tökéletes narancs

Meghámozott tér Csörgő Attila katalógus szövege - Goethe Intézet, Budapest

Egy darab - bármilyen csavaros formára vágott - papírból nem lehet gömböt összerakni. Tökéletes gömböt nem. A probléma geometriai szempontból megfogalmazva a gömbfelület síkba való kiterítése. Az egyik módszer, ami jó közelítést ad, a következő: Ki kell szúrni a gömb egy átmérőjének és a gömbfelületnek két döféspontját. Nevezzük az egyiket északi pólusnak, a másikat délinek. Az említett átmérő képezze a gömb tengelyét. Fordítsuk a tengelyt függőleges irányba, s kezdjük el forgatni a gömböt a tengely mentén egyenletes sebességgel. Tegyük a ceruzánkat az északi sarkra, és követve a gömbfelületet, ugyancsak egyenletes sebességgel mozgassuk a déli sark irányába. A ceruza hagyta vonal mentén vágjuk fel a gömböt. A kapott felület (ha a ceruza és a gömb sebessége megfelelő volt) elhanyagolható eltérésekkel kiteríthető síkba. Az ábra két kettős spirál (klothoid) határolta síkidom lesz. Geometriai érzékkel megáldott emberek így hámozzák a narancsot.

Mi történik, ha más testekre alkalmazzuk a fenti módszert? Ha egy szoba terét testnek tekintjük, meghámozhatjuk azt, mint egy narancsot. Bizonyos terek hámozása során a kettős spirál elágazik. A hámozás során olyan helyzetbe kerülhet az ember, amikor a módszer alkalmazása nem egyértelmű. Ilyenkor dönteni kell a folytatás felől, de a döntés rossznak is bizonyulhat, ami csak további lépések után derül ki.

Úgy látom ez a művek algoritmusa. A művész kizárólag animátorként hajlandó működni a szabott feltételek szerint. Ez egyfajta provokatív szemérmesség, amely elejét veszi a művészetről szóló érzelmes képzelgéseknek.

Azt gondolom korunk egyik jellemzője, hogy minden jellé változott. Minden jelent valamit, mintha Európa egy kedves (és kevésbé kedves) kis emléktárgyakkal telezsúfolt öreg lakás volna, amelyben csendesen tengetjük öreg napjainkat. Ezért aztán óvatosnak kell lennünk egy olyan művel szemben is, amelyik első pillantásra a konceptualizmus tiszta esetének látszik. A továbbiakban néhány olyan szempontra hívom fel a figyelmet, amely megerősítheti ezt az óvatosságot.

A rajzok és a tárgyak viszonya figyelemre méltó. A rajzokon a tárgyak láthatóak síkba kiterítve, a tárgyakon pedig az összeillesztett rajzok. Véletlenül tudom, hogy a tárgyak és a rajzok modelljeiként létező helyiségek szolgáltak. Az azonban nem lehet véletlen, hogy erre nem sok utalás található a műben. Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy azok a szobák csak ürügyek, talált tárgyak, hogy az alkotó keze még jobban kötve legyen. Egyszerűen a program részei, ahogy az ábrázolás módszere is. A mű két része, a tárgyak és a rajzok egymást ábrázolják. Az alkotó sikeresen elterelte a figyelmet a mű lehetséges tárgyáról és saját magáról is. Úgy tűnik, hogy az egyetlen hangsúlyos motívum a leképezés módszere, a koncepció.

Mégsem hat meggyőzőnek azt mondanom, hogy a mű valamilyen új kontextusba kívánja helyezni az ábrázoló és az ábrázolt vagy a tér és a sík viszonyát. Az alkotó nem kísérletezik.

A mű igazi kontextusa nem a tér és az ábrázolás kérdéseinek újragondolása, hanem a geometria. A geometria sohasem szabadult meg filozófiai és mágikus vonatkozásaitól. Nem tekinthetjük módszerek puszta gyűjteményének, amely módszerek a gyakorlatban előforduló problémák megoldására szolgálnak. Platón szerint a legtökéletesebb test a gömb. Ördögöt idézni Salamon ötszögében lehet, amely egyébként az aranymetszés szerkesztésének egyik legkézenfekvőbb módszere is. A Pi, az egységnyi kör és négyzet területe közti arány világállandó, az egész univerzumban ugyanaz. (Nem is lehet pontosan kiszámítani, mert irracionális szám.) Ami azt illeti, kizárólag geometriai módszerekkel egyetlen valós probléma sem oldható meg. A geometria lenyűgözte az Ész korszakát is. A felhőperspektíva kiszerkesztéséhez csupán kocka alakú \"egységnyi felhőket\" kellett feltételezni. A méter etalonja a korszak egyik legfontosabb kultikus tárgya. Newton jelképes sírja egy emberléptékűnek nem mondható (és megépíthetetlen) gömb alakú épület*.

Ha ezt a művet konceptualista műalkotásnak tekintem, annak kell tekintsem a fentieket is. Csörgő Attila munkái szinte egytől-egyig a \"tudomány csodáit\" ábrázolják. Az ábrázolás elve egyszerű: A tudomány csodái holtbiztosan bekövetkeznek. Legalábbis ezt állítja a józan ész, amelyet meztelen nő** alakjában emeltek trónra a Legfőbb Lény templomában. Az alkotó kissé kötekedve jár utána ennek az állításnak. A végtelen síkból összeragasztott kockás papír, az egyenesből ceruzával húzott vonal lesz. Az a módszer, amely a gömb esetében megbízhatóan működik, létező terek esetében megbokrosodik és a kiterített síkidom barokkosan nekilódul, hogy megjósolhatatlan ugrásokkal és formákkal álljon elő. Az tiszta idea éteri eljárásai érdekes eredményekkel szolgálnak, ha az ember profán tárgyakon alkalmazza őket.

Alexander Lieck szerint a jó művészet szentimentális. Azt hiszem, provokálni akart azzal, hogy ezt mondogatta folyton. Nem lehet túl sokat mondani a jó művészetről úgy általában, de ez a nevetségesen jó mondat mindig eszembe jut, ha olyan művet látok, amelyik tetszik. Megvan a lehetősége annak, hogy ezek az alkotások inkább a józan ész vallásának parafrázisai, mint elemző munkák. A Tudomány elveszteni látszik glóriáját, és piaci szereplővé változva valóban módszerek gyűjteménye lesz. Az, hogy az alkotó bizonyos vonzalmat érez a trónra emelt tudomány iránt, vagy inkább gúnyolódik rajta, maradjon az ő titka, hiszen nem nyilatkozik róla a műben sem.

1995. május 10.

* Boullée, Etienne-Louis (1728 - 1799), építész (forradalmi építészek) Lásd még Ledoux.
** Aubey kisasszony, táncosnő (Jókai Mór szerint)

Igazmondók

Biztosan van a karikatúrának és a képzőművészetnek egy közös halmaza, talán valahol Bansky környékén. Ennek ellenére mégsem gondolom, hogy feLugossy László, Bogdándy Szultán Zoltán, vagy akár Baranyai (b) András munkáival közös térben kiállított karikatúrák megadnák az igazmondás élményét. Mondhatni: kölcsönösen gyengítik egymást. Nem holmi esztétikai finnyázás ez. Egyszerűen az egy négyzetméterre eső komplexitás nincs meg bennük.

Igazmondók

Megtalált illúziók

A természettudományt ismerjük. Iskolás napjainkat végigkísérte tantárgyak formájában, felnőtt napjainkban műsorként jelentkezik a kábeltévé kínálatának alsó harmadában.

Megtalált illúziók

Különös mobil teremtmények

A művészetelmélet a kinetikus művészet nevet találta a mozgó vagy mozgatható művészet számára. Nem túl fantáziadús név. A kiállításon történő művészetfogyasztás természeténél fogva feltételezi, hogy a műtárgyak egy helyben maradnak. Talán ezért nem nevezzük közös, összefoglaló néven mondjuk statikus művészetnek az összes többi műtárgyat. A technika jelenlegi állása szerint könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy kinetikus mű az, amit be kell dugni a konnektorba.

Különös mobil teremtmények

A szent előszobája

Ne ott kezdjük, hogy van-e Isten, és ha van, vajon kedveli-e a kortárs művészetet?

A szent előszobája

A végtelen szalag

A matematika ártatlannak tűnő dolog. Mit is mond Archimédész a rá törő katonáknak? Ne zavard köreimet. Igazi tudóshoz méltó magatartás. Sokat levon a dolog méltóságából, hogy ezt megelőzően görbe tükrei segítségével távolról egy egész hajóhadat felgyújtott.

A végtelen szalag

Bontott téglák Bábel tornyából

Mit gondoljon az ember, ha ötezer téglát pillant meg a Kiscelli Múzeum padlóján?

Bontott téglák Bábel tornyából

Jovánovics György: Ditirambikus retrospektív / L.W. J.Gy.-vel sakkozik

A művészettörténet (és a közbeszéd) sok művet tart számon titokzatosként, mint a Mona Lisa, Duchamp Nagy Üvege vagy Csontváry képei. Ezek a művek valahogy nem állhatják a verbális megközelítést, innen a titokzatosság. Nem így Jovánovics György művei. Azok egyenesen kínálkoznak, hogy rántsuk le róluk a leplet. Ki mennyit csak tud.

Jovánovics György: Ditirambikus retrospektív / L.W. J.Gy.-vel sakkozik

Válaszúton

Én azt hiszem, hogy a szellem végül felülemelkedik a formán, de azt tudom, hogy ez nem történik meg magától.

Válaszúton

A hiány, mint erény

Várnai Gyula új munkái titokzatosak. Alig néhány elemből épülnek össze, esztétikai értelemben véve egyszerűek, mint egy ék vagy egy emelő.

A hiány, mint erény

Tárlatvezető

A számítógépet övező dicsfénynek vége, a festők zöme visszatért az összepöttyözött nadrághoz, meg a terpentinszaghoz.

Tárlatvezető

Mit jelent egy elképzelés a képzőművészetben?

Én nem akartam választani. Nem akartam a legjobbat, a kivételest. Én az összes variációt meg akartam csinálni.

Mit jelent egy elképzelés a képzőművészetben?

Műelemzés

Megismertem egy idegen világ szokásait, megtanultam a nyelvét, hordtam a viseletét, ettem az étkeit. De nem lettem kínai, ahogy Marco Polo sem lett az.

Műelemzés

Önfestő képek

Végül: festmények-e ezek egyátalán?

Önfestő képek

Az IFS-ről

Az IFS az angol Iterated Function System (iterált egyenletrendszer) matematikai szakkifejezés betűszava. Ez az írás egy iterált egyenletrendszert mutat be, főként matematikában járatlanok számára.

Az IFS-ről

Penrose-fedés

Ez a szöveg a Penrose-rajzok geometriájának ismertetése. A rajzok alapja a Penrose-fedés, vagy ahogy Perneczky Géza fordította: a Penrose-parketta.

Penrose-fedés