Csendélet II.

Ez a munka végtelen csendéletek sorozata. Kiterjeszti a csendélet térbeli és jelentésbeli határait, ha erről egyáltalán lehet szó.

2017
Csendélet II.

Csendélet I.

Ebben az installációban a képalkotás törékenységét és erejét szerettem volna bemutatni.

2016
Csendélet I.

Narráció

A tör­té­ne­te­ink egy­for­ma, kis dra­ma­ti­kus tég­lák­ból épül­nek fel. De a vég­ered­mény so­ha­sem ugyan­az. Nin­cse­nek egy­for­ma éle­tek, egy­for­ma tör­té­ne­tek.

2014
Narráció

Orákulum

A QR kódokba rejtett mondatok néha nevetségesek, néha provokatívak, de az is előfordulhat - noha az esélye nagyon kicsi - , hogy arra készteti a szemlélőt, hogy változtassa meg az életét.

2014
Orákulum

Libum

A libum egy tönkölybúza lisztből (far) sütött cipócska, amelyet hagyományosan a földművelés isteneinek, Ceresnek vagy Tellusnak ajánltak fel áldozati adományképpen

2013
Libum

Tökéletes város II.

A hatalomnak megvan a maga geometriája. A klasszikus ideális városok közepén mindig egy torony van, és annak a lábainál terül el a szigorúan kimért alaprajzra épített város/állam. A lényeg az, hogy felülnézetből rend legyen.

2012
Tökéletes város II.

Időmágnes

Az időmágnes felülnézetből mutatja az idő szerkezetét, úgy, ahogyan mi sohasem élhetjük át.

2010
Időmágnes

Óramű IV.

A tízes számrendszer egész egyszerűen nem elég mágikus ahhoz, hogy az időt mérjük vele.

2010
Óramű IV.

Óramű III.

A harmadik Óramű tiszta mozgás. Egy síkot órák borítanak. A mutatók folyamatosan mozognak egy halom szabályt követve. A szabályok az időn és egy szemlélő által vezérelt pont mozgásán alapulnak.

2007
Óramű III.

Sötét geo II.

A munka úgy készült, hogy a Penrose-fedés rombuszain rajzokat helyeztem el, amelyek az idomok széleinél csatlakoznak. Így labirintust alkotnak, de legalábbis hálózatot. Az idomokon kétféle rajz látható. Az egyik fényben, a másik ultraibolya-fényben látszik

2005
Sötét geo II.

Sötét geo I.

A munka úgy készült, hogy a Penrose-fedés rombuszain rajzokat helyeztem el, amelyek az idomok széleinél csatlakoznak. Így labirintust alkotnak, de legalábbis hálózatot. Az idomokon kétféle rajz látható. Az egyik fényben, a másik ultraibolya-fényben látszik.

2005
Sötét geo I.

Lénia

Talán joggal lehetne csendéletnek nevezni őket.

2004
Lénia

IFS-rajzok

Ezek a rajzok egy érzékeny, de virtuóz rajzoló elmélyült meditációjából is születhettek volna. Mondjuk, egy természetelvű, de absztrakt festő (pl. Hincz Ágnes) vázlatkönyvébe illenének.

2001
IFS-rajzok

Tökéletes város

Sétálni szerettem volna az Ideális Város utcáin, hogy megtudjam: Alulnézetből milyen, ami felülnézetből, a térképen annyira tökéletes volt.

2000
Tökéletes város

Rekurzív mű

A pincében a földön két fényforrást helyeztem el, majd egy falba fúrt lyukba egy pálcát tettem. A pálcának két árnyéka volt. A két árnyék végén két újabb pálcát rögzítettem a falra. A két pálcának már négy árnyéka lett. A négy árnyék végére újabb négy pálcát rögzítettem... és így tovább.

1999
Rekurzív mű

100 rajz

A 100 rajz sorozat, száz 100x70 cm-es rajzból áll, talán a nyomat vagy a print helyesebb kifejezés volna. Andrási Gábor szavait idézem: "...ezek nem rajzok.".

1999
100 rajz

Lassú mű

Az órák hátlapján a felhúzó kulcsok ugyanolyan sebességgel mozognak, mint az óramutatók - csak épp az ellenkező irányban. A felhúzott órákat ez a mozgás mozgatja a talajon.

1994
Lassú mű

Óramű II.

Mindegyik egy-egy memento mori, mint az a barokk napóra, ami a Pannonhalmi Bencés Apátság kerengőjében található,és a felirata így szól: "Ezek közül lesz valamelyik az utolsó órád".

1995
Óramű II.

Penrose-eső

Minden Penrose-idom minden oldalának felezőpontjára egy hullámforrást helyeztem, és kiszámoltam az interferencia-ábrát egy vízéhez hasonló sűrűségű közegre.

1995
Penrose-eső

Gipszmű

Az Ideális Város egyben a Tökéletes Társadalom geometriai képe is.

1995
Gipszmű

Penrose-tapéta

El akartam terelni a műtárgy-kontextusról a figyelmet, ezért utal tapétára, ami szorosan tapad a falhoz. A kép más értelmet kap, ha beborítja a falat, és nem lóg előtte.

1995
Penrose-tapéta

Penrose-parketta II.

Ezt az eljárást egy fedés negatívjának nevezik. Ennek a második fedésnek teljesen más tulajdonságai vannak, mint az elsőnek. Hetvenöt féle idom található benne, némelyik annyira ritka, hogy a munkában elő sem fordul.

1995
Penrose-parketta II.

Lépcső

A módszer a homokórához hasonlít: biztos, hogy az összes homokszem le fog esni a felső tartályból az alsóba, de lehetetlen megjósolni, hogy milyen sorrendben.

1994
Lépcső

Óramű I.

Az óra az egyetlen emberi gépezet, ami nem manipulálja a természetet. Csak szembesít az idővel, de nem módosítja.

1994
Óramű I.

Penrose-parketta I.

Előfordul, hogy száz idom tökéletesen illeszkedik, de a százegyedik illesztésénél kiderül, hogy ötven idommal ezelőtt valahol hiba történt.

1994
Penrose-parketta I.