Csendélet II.

2017, Debrecen

tintasugaras nyomat, műanyagfólia, nyomtatófesték

Csendélet II.

tintasugaras nyomat, műanyagfólia, nyomtatófesték
2017, Debrecen

A csendéletek csak látszólag ábrázolnak tárgyakat. A klasszikus csendéleteken mindennek jelentése van. A kép néha csak egy erkölcsi tanulsággal szolgál, de olykor a kánontól eltérő jelentést vesz fel. Jó példa erre Juan Sánchez Cotán festészete. A csendélet műfaját a festészeten belül az elmélyülést igénylők között tartják számon. Ez egyformán értendő az alkotóra és a közönségre is.

A csendéletek a tárgyak egymáshoz való viszonyával és a tárgyak ábrázolási módjával érik el a hatásukat. Ez a munka végtelen csendéletek sorozata. Kiterjeszti a csendélet térbeli és jelentésbeli határait, ha erről egyáltalán lehet szó. A képek geometriai értelemben végtelen nagy felületek, amiken a tárgyak rendje nem ismétlődik. A tér és a fény, amiben elhelyezkednek minden képen más.

Számomra a fényképezés nem a pillanat megállítása, de még kevésbé valaminek a megörökítése. A fénykép inkább eltávolít a valóságtól, mert a dolgokról visszavert fényt rögzíti csupán. Ez pedig szánalmas mankó az emlékezetnek és a képzeletnek. A fényképezés képek tömegeit képes létrehozni, azonos beállításokkal kétszer ugyanazt a képet is. Aztán ezekről még azt sem lehet megmondani, melyik készült előbb vagy később. Nemhogy azt, hogy melyik kép mit jelent.

1
2
3
4
5
6
7