Array
(
    [xtitle] => 
    [xsubtitle] => A rajzokról
    [ximg] => 
    [xlead] => 
    [xbody] => <p>A 100 rajz egy száz lapból álló sorozat. A százas számnak nincs túlságosan nagy jelentősége, a lapok száma éppúgy lehetne ötven, százötven, vagy ezer. Az egyes lapoknak nincs sorrendje, az egész sorozatnak nincs belső ritmusa. Az egyes lapoknak sincs kompozíciója. A lapok minden négyzetcentimétere egyforma súllyal esik latba (vagy egyformán nem számít.) Minden egyes lap egy matematikailag végtelen struktúra, illetve (szükségszerűen) annak egy darabja. Sem az egyes lapok, sem a teljes sorozat (ha teljességről egyáltalán beszélni lehet), nem tekinthető lezárt, teljes egésznek. A sorozat nem válogatás egy nagyobb egészből, az egyes lapok nem kiemelések. (Száz lap aligha volna jó válogatásnak tekinthető. Száz lap túl sok, hogy bármit is reprezentáljon.) A száz rajz egyszerű halmozás. A százas szám lényege, hogy sok.</p>
<p>A Penrose-fedés alapján létrehozott struktúrák nem a végtelenül variábilis világ szimbólumai. Egyáltalán nem szimbólumok, hanem maguk a végtelenül variábilis struktúrák. Egy lap ugyanúgy, mint száz, csak száz lap jobban, mint egy. A Penrose-fedés (sok figyelemre méltó tulajdonsága mellett) olyan struktúra, ami sehol a természetben (sem az élővilágban, sem a kristályok között, sem a kvantumfizikában) nem fordul elő. Ennyit a természetről.</p>
<p>Sokan tekintik úgy a matematikát, mint eszközt a természet átalakításához. Mintha a matematika a természet absztrakt leírása volna, egy nyelv. Az ezen a nyelven megfogalmazható kérdésekre kapott válaszokat azután használni lehet a természetben, mint hidat, vagy atomreaktort. A matematika több ennél. <strong>Roger Penrose</strong> szerint a matematika nem emberi állításokból konstruált rendszer. Azt állítja, hogy a komplex számok akkor is léteznének, ha a matematikusok nem fedezték volna fel őket.</p>

    [xattachment] => 
    [xdate] => 31536000
    [mid] => wNuAE4ttPaddrW
)

100 rajz

1999, Budapest

tintasugaras nyomat,
szoftver, papír, nyomtatófesték

100 rajz

tintasugaras nyomat,
szoftver, papír, nyomtatófesték
1999, Budapest

A 100 rajz sorozat, száz 100x70 cm-es rajzból áll, talán a nyomat vagy a print helyesebb kifejezés volna. Andrási Gábor szavait idézem: "...ezek nem rajzok.". Tényleg nem azok, én egyetlen vonalat se húztam rajtuk. A rajzok anyaga nem papír és festék, hanem színtiszta szoftver. A szoftvert ábrázolják, ami létrehozta őket.

Eddig a legnagyobb számban (30 db) egyszerre az Óbudai Társaskör Galériájában voltak kiállítva a Cím nélkül c. kiállításon. Itt a rajzokat két üveglap közé szorítva a fal mellé támasztottuk. Erre azért volt szükség, hogy a rajzok ne keltsék grafikai lapok képzetét.

A rajzok geometriai alapja a Penrose-fedés. Ez a fedés kétféle rombusszal fed le egy (végtelen) síkot, úgy hogy az idomok rendje sohasem ismétlődik. A Penrose-fedés szerintem a legelegánsabb determinisztikus káosz a világon. A rajzok a Penrose-fedés rombuszaiból állnak, persze ez nem nagyon látszik, mert rombuszokat kis rajzokkal helyettesítettem. A magyarázatnak ezen a pontján sokat segít az ábra, de még többet egy számítógép, amin a szoftver fut, ami az egészet létrehozta. (A Pen nevet viselő szoftver letölthető) A kis rajzoknak közös jellemzőjük, hogy a rombuszok négy oldalát ugyanzokon a ponton érintik, ezért a rajzokból minta keletkezik, ahol az erdeti rombuszokat nagyon nehéz felismerni.

A rajzok egy nagyméretű plotter segítségével készültek, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával.

1
2
3
4
5
6
7
8
9

A rajzokról

A 100 rajz egy száz lapból álló sorozat. A százas számnak nincs túlságosan nagy jelentősége, a lapok száma éppúgy lehetne ötven, százötven, vagy ezer. Az egyes lapoknak nincs sorrendje, az egész sorozatnak nincs belső ritmusa. Az egyes lapoknak sincs kompozíciója. A lapok minden négyzetcentimétere egyforma súllyal esik latba (vagy egyformán nem számít.) Minden egyes lap egy matematikailag végtelen struktúra, illetve (szükségszerűen) annak egy darabja. Sem az egyes lapok, sem a teljes sorozat (ha teljességről egyáltalán beszélni lehet), nem tekinthető lezárt, teljes egésznek. A sorozat nem válogatás egy nagyobb egészből, az egyes lapok nem kiemelések. (Száz lap aligha volna jó válogatásnak tekinthető. Száz lap túl sok, hogy bármit is reprezentáljon.) A száz rajz egyszerű halmozás. A százas szám lényege, hogy sok.

A Penrose-fedés alapján létrehozott struktúrák nem a végtelenül variábilis világ szimbólumai. Egyáltalán nem szimbólumok, hanem maguk a végtelenül variábilis struktúrák. Egy lap ugyanúgy, mint száz, csak száz lap jobban, mint egy. A Penrose-fedés (sok figyelemre méltó tulajdonsága mellett) olyan struktúra, ami sehol a természetben (sem az élővilágban, sem a kristályok között, sem a kvantumfizikában) nem fordul elő. Ennyit a természetről.

Sokan tekintik úgy a matematikát, mint eszközt a természet átalakításához. Mintha a matematika a természet absztrakt leírása volna, egy nyelv. Az ezen a nyelven megfogalmazható kérdésekre kapott válaszokat azután használni lehet a természetben, mint hidat, vagy atomreaktort. A matematika több ennél. Roger Penrose szerint a matematika nem emberi állításokból konstruált rendszer. Azt állítja, hogy a komplex számok akkor is léteznének, ha a matematikusok nem fedezték volna fel őket.