Penrose-parketta II.
installáció, fa, akrilfesték
1995, Amsterdam
kb 20 m2
A második Penrose-parketta festett, és a festésből adódó mintázat egyetlen kombinációt tesz lehetővé. A kiindulási alap egy Penrose-fedés. Minden idom átlóinak metszéspontja egy festett idom sarokpontja. Ezeket a metszéspontokat kötöttem össze egy olyan pont körül, amely a fából kivágott idomok sarkainak találkozása.
Ezt az eljárást egy fedés negatívjának nevezik. Ennek a második fedésnek teljesen más tulajdonságai vannak, mint az elsőnek. Hetvenöt féle idom található benne, némelyik annyira ritka, hogy a munkában elő sem fordul. A fedés negatívja azonban megvilágítja a rendszer néhány fontos tulajdonságát. Kirajzol egy olyan belső ritmust, amely az eredeti Penrose-fedésben láthatatlan. A két síklefedés, a festett és a valóságos kölcsönösen feltételezi egymást.
