Jovánovics György: Ditirambikus retrospektív / L.W. J.Gy.-vel sakkozik

Műértő, 2004

Ez a kiállítás titokzatos és bonyolult. Ennek az az oka, hogy titokzatos és összetett munkák alkotják, amelyek nem önmagukban állnak. Sokszoros szimbolikus kapcsolatok és utalások fűzik őket össze. Nemcsak egymással, hanem az egész művészettörténettel, történelemmel és egy élettel.

A művészettörténet (és a közbeszéd) sok művet tart számon titokzatosként, mint a Mona Lisa, Duchamp Nagy Üvege vagy Csontváry képei. Ezek a művek valahogy nem állhatják a verbális megközelítést, innen a titokzatosság. Nem így Jovánovics György művei. Azok egyenesen kínálkoznak, hogy rántsuk le róluk a leplet. Ki mennyit csak tud. Ezek a művek arra készültek, hogy beszéljenek róluk. Rajta hát.

Rögtön itt az első szó: lepel. A hófehér gipsz vékony felületeket mímel, drapériákat, csomagolópapírt, amelyek elfednek. Ugyanez a gipsz tömeget ad a felületnek, ami valójában sohasem volt neki. A titok ott van a felület mögött, benne a gipszben. De még ez sem igaz, a reliefek valójában nagyon vékonyak. A fehér szín és a gondosan adagolt fény műve a dolog. Honnan lehet tudni, hogy a titok létezik? A művek címéből. A cím nagyon fontos. Nem magyaráz, hanem arra ingerel, hogy kérdezzünk. A kérdésekre bőséges a válasz. A műveket behálózzák a szövegek. A szövegekből történetek, emlékek, utalások, idézetek és parafrázisok szövedéke bontakozik ki. Madame Sakk (Chaudé de Silans) , Franciaország sakkbajnok-nője kétes hitelességű Kempelen sakkautomatával játszik. Így már minden világos. Csak kérdezni kell.

A műtárgyakat beszövik a szövegek, szövegtöredékek, történetek. Van úgy, hogy nincs is műtárgy. Jovánovics György maga mondja, hogy élete legjobb műve egy 1970-es kiállítás-megnyitó. A műtárgyakból, az installációkból (amelyekben ugyanazon művek rekonstrukciói, parafrázisai, részei más-más szerepben tűnnek fel) egy párbeszéd kerekedik ki, amelyet Jovánovics György folytat a világgal.

Kempelen Farkas sakk-automatája nagy talány. A mai észjárásunk szerint elképzelhetetlen, hogy valaki mechanikus alkatrészekből sakkozni képes szerkezetet építsen. (Következésképpen a sakk-automata belsejében valaki rejtőzködik, tehát csalás az egész. Ennyit a mai észjárásról.) A sakk az egyetlen objektív játék. Ez egy mondat Jovánovics Györgytől. A kiállításon ott áll L.W. (Liza Wiathruck) a Kempelen-féle sakk-automata parafrázisaként, előtte sakktábla, egyetlen bábuval. Jovánovics György egy 1979-es fotót rekonstruál a megnyitón, a sakkjátszmát L.W.-vel. A sakkjátszma körül a doboz-installációk, köztük a Vázlat az automata belsejéből. A teremből az emeletre vezető lépcső szinte észrevétlenül épül be az installációba. A lépcsőt fehér idomba burkolták, az első néhány lépcsőfokot vörös szőnyeg borítja. Ezzel minden látogató bekerül a dobozba.

Kempelen sakk-automatájánál sokkal nagyobb talány a sakk. Jovánovics György azt írja az L.W. EXTATIKUS MARIONETT-ben, hogy A SAKK AZ A JÁTÉK, AMELYBEN NEM LEHET CSALNI! (Így, csupa nagybetűvel.) A sakk nem szerencsejáték. Ezért nem lehet benne csalni. Az igazi csalók sohasem szegik meg a játék szabályait, mert a szabályok óvják meg őket. A csalók a játékban szereplő véletlent igyekeznek befolyásolni. A sakkban nincs mit. A játék, aminek egy állapota a kiállításon látható, sakkjátszma. Jovánovics György világgal folytatott párbeszédében, ahogy visszamenőlegesen is alakítja, újra és újra más jelentéssel felruházva az életművét alkotó tárgyakat és szövegeket a véletlennek nincs szerepe. Megkockáztatom a mondatot: Jovánovics műben semmi sem véletlen.

A forráskód művészete

El lehet játszani a gondolattal, hogy azért idéznek-e ördögöt ötszögben, mert a szabályos síkidomok közül ez felel meg legjobban a sátánista közízlésnek, vagy eleve azért fedezték fel a szerkesztést, hogy végre legyen miből megidézni az ördögöt?

A forráskód művészete

Filozófia-szertár

Csörgő Attila munkái végső soron filozófiai szemléltető eszközök. Olyan gépezetek, amik nemcsak ábrázolják az emberi gondolkozást, hanem próbára is teszik, de legalábbis tükröt tartanak elé.

Filozófia-szertár

Hosszúság, szélesség, magasság, mélység

Türk Péter Téglaképei az emberi felfogás határait kutatják. Meggyőződése volt, nem: szilárdan hitt benne, hogy az értelmünkön túl van egy abszolútum a világunkban, ami megmutatkozik annak, aki hajlandó odafigyelni rá.

Hosszúság, szélesség, magasság, mélység

Igazmondók

Biztosan van a karikatúrának és a képzőművészetnek egy közös halmaza, talán valahol Bansky környékén. Ennek ellenére mégsem gondolom, hogy feLugossy László, Bogdándy Szultán Zoltán, vagy akár Baranyai (b) András munkáival közös térben kiállított karikatúrák megadnák az igazmondás élményét. Mondhatni: kölcsönösen gyengítik egymást. Nem holmi esztétikai finnyázás ez. Egyszerűen az egy négyzetméterre eső komplexitás nincs meg bennük.

Igazmondók

Megtalált illúziók

A természettudományt ismerjük. Iskolás napjainkat végigkísérte tantárgyak formájában, felnőtt napjainkban műsorként jelentkezik a kábeltévé kínálatának alsó harmadában.

Megtalált illúziók

Különös mobil teremtmények

A művészetelmélet a kinetikus művészet nevet találta a mozgó vagy mozgatható művészet számára. Nem túl fantáziadús név. A kiállításon történő művészetfogyasztás természeténél fogva feltételezi, hogy a műtárgyak egy helyben maradnak. Talán ezért nem nevezzük közös, összefoglaló néven mondjuk statikus művészetnek az összes többi műtárgyat. A technika jelenlegi állása szerint könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy kinetikus mű az, amit be kell dugni a konnektorba.

Különös mobil teremtmények

A szent előszobája

Ne ott kezdjük, hogy van-e Isten, és ha van, vajon kedveli-e a kortárs művészetet?

A szent előszobája

A végtelen szalag

A matematika ártatlannak tűnő dolog. Mit is mond Archimédész a rá törő katonáknak? Ne zavard köreimet. Igazi tudóshoz méltó magatartás. Sokat levon a dolog méltóságából, hogy ezt megelőzően görbe tükrei segítségével távolról egy egész hajóhadat felgyújtott.

A végtelen szalag

Bontott téglák Bábel tornyából

Mit gondoljon az ember, ha ötezer téglát pillant meg a Kiscelli Múzeum padlóján?

Bontott téglák Bábel tornyából

Válaszúton

Én azt hiszem, hogy a szellem végül felülemelkedik a formán, de azt tudom, hogy ez nem történik meg magától.

Válaszúton

A hiány, mint erény

Várnai Gyula új munkái titokzatosak. Alig néhány elemből épülnek össze, esztétikai értelemben véve egyszerűek, mint egy ék vagy egy emelő.

A hiány, mint erény

Tárlatvezető

A számítógépet övező dicsfénynek vége, a festők zöme visszatért az összepöttyözött nadrághoz, meg a terpentinszaghoz.

Tárlatvezető

Tökéletes narancs

A tudomány csodái holtbiztosan bekövetkeznek.

Tökéletes narancs

Mit jelent egy elképzelés a képzőművészetben?

Én nem akartam választani. Nem akartam a legjobbat, a kivételest. Én az összes variációt meg akartam csinálni.

Mit jelent egy elképzelés a képzőművészetben?

Műelemzés

Megismertem egy idegen világ szokásait, megtanultam a nyelvét, hordtam a viseletét, ettem az étkeit. De nem lettem kínai, ahogy Marco Polo sem lett az.

Műelemzés

Önfestő képek

Végül: festmények-e ezek egyátalán?

Önfestő képek

Az IFS-ről

Az IFS az angol Iterated Function System (iterált egyenletrendszer) matematikai szakkifejezés betűszava. Ez az írás egy iterált egyenletrendszert mutat be, főként matematikában járatlanok számára.

Az IFS-ről

Penrose-fedés

Ez a szöveg a Penrose-rajzok geometriájának ismertetése. A rajzok alapja a Penrose-fedés, vagy ahogy Perneczky Géza fordította: a Penrose-parketta.

Penrose-fedés