Különös mobil teremtmények

A22 Galéria

A művészetelmélet a kinetikus művészet nevet találta a mozgó vagy mozgatható művészet számára. Nem túl fantáziadús név. Ráadásul a mozgó művek jelentős többsége kimaradt belőle. Például itt van a mozi, ami mégiscsak mozgó kép, és valamelyik nagypapája biztosan a festészet. A kiállításon történő művészetfogyasztás természeténél fogva feltételezi, hogy a műtárgyak egy helyben maradnak. Talán ezért nem nevezzük közös, összefoglaló néven mondjuk statikus művészetnek az összes többi műtárgyat. A technika jelenlegi állása szerint könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy kinetikus mű az, amit be kell dugni a konnektorba.

A művészetelméleti bevezető után nézzük a gyakorlatot. Mi vesz rá egy művészt, hogy motorokkal hajtott gépezeteket készítsen olajfestmény és kisplasztika helyett? A jelen kiállításból az látszik, hogy rengeteg minden. Akad olyan mű, amelyre kis elméleti segítséggel rá lehet fogni, hogy a mozgás jelenségével foglalkozik, de a művek zöme távol áll ettől. Haraszty István közismert mobil szobrai a magyar valóság metafórái, egy olyan korból, amikor egy hasonlat is kiegyenesített kaszának látszott. Jim Bond a technológián gúnyolódik, Vyacheslav Koleycsuk és Csörgő Attila pedig tudományos kísérletnek álcázott mutatványokat állítanak elő. A művek mozognak, az igaz, a galéria alsó traktusából gépházhoz méltó csühögést lehet hallani. Ezek a művek mégis több figyelmet érdemelnek annál, hogy egyszerűen kinetikusnak nevezzük őket.

A munkák anyaga a matematika és a technológia. Amikor egy műtárgy anyagául megnevezzük a lenvásznat és az olajfesteket, az nem ugyanaz, mint a fém, napelem, elektromotor. Az olajfestést nem tartjuk technológiának, pedig valójában az, és újdonságként jókora változásokat okozott a festészetben. Ám a legújabb korig a festők nem töprengtek olyan kérdéseken, hogy az olajfestésnek mi a jelentése? Egyszerű és hajlékony eljárásnak tartották, amivel (mondjuk a mozaikkal vagy az intarziával szemben) könnyen, gyorsan lehetett színes képeket előállítani. Azt gondolták róla, hogy eszköz.

A matematika és a technológia eszköz. Egyszerű és hajlékony eszköz arra, hogy fogat mossunk, választásokat nyerjünk, vagy elolvasszuk a sarki jégtakarót. A matematika még geometria korában vallásnak indult, és sohasem nélkülözte a misztikus jelentéseket. El lehet játszani a gondolattal, hogy azért idéznek-e ördögöt ötszögben, mert a szabályos síkidomok közül ez felel meg legjobban a sátánista közízlésnek, vagy eleve azért fedezték fel a szerkesztést, hogy végre legyen miből megidézni az ördögöt? Ugyanez igaz a technológiára is. A repülőgépet nem azok az emberek találták fel, akik ma pénzt keresnek azzal, hogy utasokat röpítenek át az óceánon meg bombákat szórnak a más emberek fejére. Olyan emberek műve, akik repülni akartak. Az atombomba is síelés közben történő beszélgetések eredménye, amelyeket első látásra teljesen ártalmatlan fizikusok folytattak.

Ha egy műtárgyban megjelenik a matematika vagy a technológia, az nem szabadulhat a jelentéseitől. Épp ellenkezőleg, pontosan amiatt került oda. Van olyan műtárgy, amely intelligenciát modellez és a sejtautamaták szépségét mutatja be. Van, amelyik a szerkezeteket emberi tulajdonságokkal ruházza fel. Idegesen doboló kézzel, zavarbaejtő tekintettel. Van mágikus műtárgy is, amely a varázslat alatt lebuktatja önmagát. Találhatnak olyat, amelyik egy fizikai folyamaton keresztül filozófiát ábrázol. Innen nézve nem számít, hogy konnektor kell nekik.

A forráskód művészete

El lehet játszani a gondolattal, hogy azért idéznek-e ördögöt ötszögben, mert a szabályos síkidomok közül ez felel meg legjobban a sátánista közízlésnek, vagy eleve azért fedezték fel a szerkesztést, hogy végre legyen miből megidézni az ördögöt?

A forráskód művészete

Filozófia-szertár

Csörgő Attila munkái végső soron filozófiai szemléltető eszközök. Olyan gépezetek, amik nemcsak ábrázolják az emberi gondolkozást, hanem próbára is teszik, de legalábbis tükröt tartanak elé.

Filozófia-szertár

Hosszúság, szélesség, magasság, mélység

Türk Péter Téglaképei az emberi felfogás határait kutatják. Meggyőződése volt, nem: szilárdan hitt benne, hogy az értelmünkön túl van egy abszolútum a világunkban, ami megmutatkozik annak, aki hajlandó odafigyelni rá.

Hosszúság, szélesség, magasság, mélység

Igazmondók

Biztosan van a karikatúrának és a képzőművészetnek egy közös halmaza, talán valahol Bansky környékén. Ennek ellenére mégsem gondolom, hogy feLugossy László, Bogdándy Szultán Zoltán, vagy akár Baranyai (b) András munkáival közös térben kiállított karikatúrák megadnák az igazmondás élményét. Mondhatni: kölcsönösen gyengítik egymást. Nem holmi esztétikai finnyázás ez. Egyszerűen az egy négyzetméterre eső komplexitás nincs meg bennük.

Igazmondók

Megtalált illúziók

A természettudományt ismerjük. Iskolás napjainkat végigkísérte tantárgyak formájában, felnőtt napjainkban műsorként jelentkezik a kábeltévé kínálatának alsó harmadában.

Megtalált illúziók

A szent előszobája

Ne ott kezdjük, hogy van-e Isten, és ha van, vajon kedveli-e a kortárs művészetet?

A szent előszobája

A végtelen szalag

A matematika ártatlannak tűnő dolog. Mit is mond Archimédész a rá törő katonáknak? Ne zavard köreimet. Igazi tudóshoz méltó magatartás. Sokat levon a dolog méltóságából, hogy ezt megelőzően görbe tükrei segítségével távolról egy egész hajóhadat felgyújtott.

A végtelen szalag

Bontott téglák Bábel tornyából

Mit gondoljon az ember, ha ötezer téglát pillant meg a Kiscelli Múzeum padlóján?

Bontott téglák Bábel tornyából

Jovánovics György: Ditirambikus retrospektív / L.W. J.Gy.-vel sakkozik

A művészettörténet (és a közbeszéd) sok művet tart számon titokzatosként, mint a Mona Lisa, Duchamp Nagy Üvege vagy Csontváry képei. Ezek a művek valahogy nem állhatják a verbális megközelítést, innen a titokzatosság. Nem így Jovánovics György művei. Azok egyenesen kínálkoznak, hogy rántsuk le róluk a leplet. Ki mennyit csak tud.

Jovánovics György: Ditirambikus retrospektív / L.W. J.Gy.-vel sakkozik

Válaszúton

Én azt hiszem, hogy a szellem végül felülemelkedik a formán, de azt tudom, hogy ez nem történik meg magától.

Válaszúton

A hiány, mint erény

Várnai Gyula új munkái titokzatosak. Alig néhány elemből épülnek össze, esztétikai értelemben véve egyszerűek, mint egy ék vagy egy emelő.

A hiány, mint erény

Tárlatvezető

A számítógépet övező dicsfénynek vége, a festők zöme visszatért az összepöttyözött nadrághoz, meg a terpentinszaghoz.

Tárlatvezető

Tökéletes narancs

A tudomány csodái holtbiztosan bekövetkeznek.

Tökéletes narancs

Mit jelent egy elképzelés a képzőművészetben?

Én nem akartam választani. Nem akartam a legjobbat, a kivételest. Én az összes variációt meg akartam csinálni.

Mit jelent egy elképzelés a képzőművészetben?

Műelemzés

Megismertem egy idegen világ szokásait, megtanultam a nyelvét, hordtam a viseletét, ettem az étkeit. De nem lettem kínai, ahogy Marco Polo sem lett az.

Műelemzés

Önfestő képek

Végül: festmények-e ezek egyátalán?

Önfestő képek

Az IFS-ről

Az IFS az angol Iterated Function System (iterált egyenletrendszer) matematikai szakkifejezés betűszava. Ez az írás egy iterált egyenletrendszert mutat be, főként matematikában járatlanok számára.

Az IFS-ről

Penrose-fedés

Ez a szöveg a Penrose-rajzok geometriájának ismertetése. A rajzok alapja a Penrose-fedés, vagy ahogy Perneczky Géza fordította: a Penrose-parketta.

Penrose-fedés